- JUSTIN! Hol vagy ??! - hirtelen egy hideg kezet éreztem a combomon. Nagyon dühös lettem. Éreztem, hogy Justin fogja a combomat, hiszen csak neki lehet ilyen puha keze. Jus feljött a víz felszínére, és nagyon nevetett rajtam.

- Normális vagy ? - ordítoztam vele. - Rám hoztad a frászt! Nem érted, hogy...-folytattam volna de Jus közbevágott.
- Sajnálom, tényleg. De muszáj volt. - nevetett még mindig rajtam. Nem igaz, hogy nem érti, hogy ha valami baj történik vele, akkor nekem végem... örökre. 
- Áh.. - otthagytam a vízben JB-t. Mérgesen kimentem a vízből, és összekapkodtam a cuccomat.
- Miranda! Ne csináld máár! Kicsim! - kérlelt Justin. De nem érdekelt. Legalábbis megprbáltam úgy tettetni. Hiszen nagyon is érdekelt. Nem akartam otthagyni, csak annyit, hogy kicsit szálljon magába, és gondolja meg, hogy mit tesz...
- Látom nem érted...anyát is és a hugomat is elvesztettem, erre fel te meg elhiheted fel hogy belefulladtál a vízbe. Rettenetes érzés volt... de. Most légyszi. Haza megyek... és.. szeretnék egyedül lenni. - majd felöltöztem, fogtam a törölközőt, és a naptejet, bepakoltam a táskába, és odaadtam Justin kezébe.
- A fürdőruhát majd elviszem holnap. - megsimogattam a haját, majd elmentem. Haza. Ahol nyugalomra lelhetek. 

MIRANDA HÁZA 

Mikor beléptem az ajtón az emlékek örvénye hirtelen magával ragadott. És édes kicsi Luciem. Megígértem, hogy találkozni fogsz Justinnal.. és én nem tartottam be. Hogy lehetek ennyire felelőtlen?
- Miért? MIért pont én? Mit követtem el, hogy ezt érdemeltem ki..? Sohasem hazudtam... nem drogoztam, nem cigiztem. És errefel meg elveszítem a családomat. Vagy azért veszítettem el a családomat... mert magamban beszélek? Nah jó... megint magamban beszélek .... Justin... te.. életem értelme... szeretlek. És nem akarlak elveszíteni. De most egy időre "kiszerettem" belőled...
Felmentem Lucie szobájába. Leültem az ágyára és beszívtam a parfümje illatát. Olyan kellemes érzés volt , hogy éreztem ahogyan a szívem dörömbölése lelassul. Láttam, hogy a polcon lévő babaák a szőnyegen ülnek... biztosan játszott velük. Luciekém... annyira hiányzol, hogy nem is gondolád.
És anya...te is annyira, hogy... egy vízcsepp gördült végig a hátamon. Vissza kéne vinnem Justinnak a fürdőruhát. Bementem a szobámba, és felvettem egy sportcipőt, egy szénfekete csőgatyát és egy hosszú ujjú rózsaszín-vöröses felsőt. Bezártam az ajtót, majd elindultam Jus háza fele. Az úton egész végig azon gondolkodtam, hogy mit is mondjak Justinnak.

Justin háza

Beléptem az ajtón majd kiáltottam Justin nevét, de nem jött válasz.
Felszaladtam az emeletre majd kopogtam az ajtaján.
- Justin, beengedsz? Csak szeretnék veled beszélgetni. Justin! Kérlek! Én voltama hülye, hogy ilyen dolgon felkaptam a vizet. Sajnálom... kicsim. Kérlek!-ott álttam az ajtóm előtt 15 percet, mikor már tényleg elegem volt a várakozásból. Így hát fogtam magamat és benyitottam. 
Amit ott láttam, az valami szörnyű volt. Justin a földön feküdt.
A szívem gyorsan kalapált, de annyira hogy egy EKG gép is kiakadt volna.
A vérnyomásom az egekbe szökött, és úgy éreztem én is mindjárt összeesek.